Nyárfa allergia – tévhitek a tavaszi “havazásról”

Szerző : I ápr 19, 2014 I Díszfák és díszcserjék | 0 hozzászólás

nyarfa allergiaÁprilis-május tájékán rendszeres téma a nyárfák allergizáló hatása.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy az ilyenkor kialakuló, vattaszerű nyárfa-termés a fő bűnös ebben. Ez csak annyiban igaz, amennyiben a vékony szálak mechanikusan ingerelhetik az orrunkat, esetenként a fűfélék pollenje is hozzájuk tapadhat.
Valójában a nyárfák febrruártól áprilisig szórják a pollent, aminek valóban lehet allergizáló hatása, ám ezek a pollenek aprók, szabad szemmel nem látható részecskék.

A fehér “szösz” tehát valójában az ezt követő fázis, a már kialakult termés, így ilyen szempontból igazságtalanul vádoljuk szegény nyárfákat.

Ezzel szemben viszont az autók által kibocsájtott szennyezőanyagok valóban rátapadnak a pollenekre, és így sokkal károsabbak egy szimpla allergiánál. A nyárfák viszont ezeket a káros anyagokat szűrik ki a levegőből, egy 50 éves fa akár 405 kg-ot is “elnyelhet” évente! Így láthatjuk, hogy a légtisztító hatás hangsúlyosabb, mint a kellemetlen allergizálás.

Az aktuális pollenszóródásról egyébként az ANTSZ honlapján kaphatunk felvilágosítást.

 

A nyárfák a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó, 10-50 méterre is megnövő, nagytermetű növények. Általában az északi félteke gyorsan növő, lombhullató fajai. 30-35 faj tartozik ide, de mivel a fajok könnyen kereszteződnek egymás között, így rengeteg hibrid és kertészeti fajta jött létre.

Erdészeti célokra is elterjedten használják; fája puhafa. Éppen ezért a parkokba, közterekre ültetett példányok is rendszeres karbantartást igényelnek, mert az idős példányok viharos időben veszélyt jelenthetnek a leszakadő ágak miatt. Megfelelő kezelés, odafigyelés mellett azonban ez elkerülhető.

Jellemző rájuk a heterofília, tehát egy növényen többféle levélalakkal is találkozhatunk.
Mivel gyorsan növő fajokról van szó, élettartamuk is viszonylag rövid, “csupán” 100-200 évig élnek.

Sok faj kétlaki, tehát női és hímivarű egyedek vannak.

 

Néhány gyakran ültetett faj:

 

Populus alba (fehér nyár)

Koronája gömbölyded, kérge szürkésfehér. Levelei fonáka fehéren nemezszőrös.
fehér nyár

Populus nigra (fekete nyár)

Leggyakrabban ‘Italica’ nevű fajtáját ültetik, ez az ún. jegenyenyár. 20-30 méteresre is megnövő, keskeny koronájú, nyúlánk fa, melynek egyedei hím ivarúak.
fekete nyár

Populus x canescens (szürke nyár)

A P. alba és a P. tremula hibridje. 30 méterre is megnő, lombozata terebélyes oszlop. Levelei kerekdedek, melyek fonáka szürkésen molyhos.
szürke nyár

Populus simonii (kínai nyár)

Koronája kúp alakú, levele egyszerű, bőrnemű, fényes sötétzöld. Jól tűri a városi, szennyezett levegőt is.
600_Populus_simonii

Populus tremula (rezgő nyár)

Széles kúp, maj gömbölyded koronájú, sima kérgű fa. Levele kerekded, levélnyele hosszú – így szeles időben valóban rezegni látszik az egész fa.
Rezgő nyár

Populus x canadensis (kanadai nyár)

A fekete nyár és a Populus deltoides hibridje. Levelei háromszögűek, kopaszok.
Kanadai nyár

 

 

Képek: Wikipédia

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Szólj hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Read more:
Close