Árvíz 3.

Posted by on Júl 19, 2013 in Egyéb | 0 comments

arviz3Fokgazdálkodás, avagy milyen volt az árvíz régen?

Árvízkor a folyó sebességének csökkenése miatt a hordalék egy részét a hullámtéren tette le, ezzel ún. övzátonyokat hozva létre. Amikor a víz kiöntött, ezeken a természetes gátakon és a magas partokon kellett áttörnie.
A fokok az övzátonyokon és a magas partokon készített nyílások (de lehetséges, hogy egy részük természetes képződmény), melyeken át árvízkor a folyó kiöntött, majd az apadás után a víz egy része visszafolyt a folyómederbe. (Lsd. a képeken: 1. ártér, 2. természetes part, 3. övzátony, 4. FOK, 5. tó, 6. falu/ Molnár Sándor, 2010).

A fokok működésének köszönhetően alakult ki az ártéri gazdálkodás, mely a növénytermesztést és az állattenyésztést sajátos módon foglalta magába.
Ezzel együtt az árvízi védekezést is jelentette. A fokrendszerek, csatornák és tavak teremtették meg az alapját, hogy az árvízkor érkező nagy víztömeget nagy területen eloszlassák.
A fokrendszerek gazdasági jelentősége tehát igen nagy volt, mert védelmet jelentett az árvízzel szemben, de biztosította a termeléshez a víz helybentartását és annak hasznosítását is, miközben a környezet természetes folyamatait jelentősen nem változtatták meg, sőt inkább azokhoz igazodtak.

Az ártéri területek hasznosítása:

– ártéri rétek: legeltetés, méhészet
– termesztés: gyümölcs, gyógynövény
– ártéri erdők: fagazdálkodás
– víz: halászat, halbölcsők, ívóhelyek Ez a gazdálkodástípus, a természettel való együttműködés egyedülálló volt a saját korában is és a természet kímélése mellett egyéb pozitív hatásai is voltak: Mérsékelte a mederváltozásokat és egyenletesebbé tette a folyók járását. (Öszehasonlításul, a gátak építésével ennek éppen az ellenkezője történik.) A visszatartott víz kedvező klímát biztosított, ez a szárazföldi éghajlat szélsőségességét jelentősen csökkentette. Az elborítás, illetve a víz egy részének visszatartása pótolta a későbbi csapadékhiányt. (A víz gátak közé szorítása az árterek kiszáradását vonta maga után.) A fokrendszerek kialakításával a víz alulról öntötte el a területeket és nem felülről zúdult az ártérre. A víz lassan terült szét és nem okozott nagyobb pusztítást. (Egy gátszakadásnál a nagy pusztítás elkerülhetetlen.) A fokok történelmi és társadalmi jelentőségéről, megszűnésének okairól itt olvasható!

arviz3

Szólj hozzá a Facebookkal!

hozzászólás

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Read more:
Close